A rendészet és közigazgatás viszonya érdekes kérdés, egyik a másikból alakult ki, feltételezik egymást, mégsem teljesen azonosak vagy összekeverendőek. Dr. Finszter Géza professzor a Rádió Orient műsorában bemutatta a rendőrség kialakítását Magyarországon, és arról is nyilatkozott, hogyan képzel el egy ideális szervezeti átalakulást.

A közigazgatás a társadalom olyan igényeit elégíti ki, amiket sem az egyes emberek, sem a kisebb közösségek sem képesek ellátni önmagukban. Bizonyos társadalmi problémákat csak professzionális hivatalnoki segédlettel lehet megoldani, és szükség van a gondoskodó államra is. A közigazgatás tehát szolgáltatás, és első modern formája a rendészeti közigazgatás volt. A közbiztonság volt az első olyan felmerülő problémája a 17-18. század változó világának, amit a modernitás, a piaci szükségletek hívtak életre, hiszen a városkapukat meg kellett nyitni, a közösségek nem maradhattak önfenntartók. Ezzel azonban összeomlott a közösségek belső mechanizmusa, ami az önvédelmen alapult. A nagy városok rendészetét professzionális módon kellett szavatolni-szólt a történelmi előzményekről is Prof.Dr. Finszter Géza az MTA doktora.

Magyarországon már a 19. század végén óriási változáson ment keresztül a közjog, létrehozva egy olyan jogi kultúrát, amit azóta sem sikerült újra elérnünk. Létrejött egy korszerű, modern jogállami rendőrség, amely centralizált, integráns részévé vált az akkori közigazgatásnak, és magas szakmai hozzáértéssel művelték. Mintaszerű rendőrség lehetett volna, azonban az ország nem tudott megszabadulni a feudalizmus hagyományaitól, a szervezet emberi jogokhoz való kapcsolata nem volt megfelelő. A rendészet értékrendjének csúcsán nem az egyes ember méltósága helyezkedett el, a rendőrség tekintélyelvű volt. Míg a nyugati államok rendőrségei a második világháború után olyan reformintézkedéseket hajtottak végre, amivel új értékrendet teremtettek a rendőri gyakorlatban is. Ezzel szemben Magyarországon tipikus diktatórikus, agyonmilitarizált rendszer épült ki, és negyven éven keresztül így is működött.

A társadalmak olyan rapid módon változnak, hogy egy konzervatív, a változásra reagálni képtelen szervezet halálra van ítélve. Ehhez azonban politikai konszenzus kellene, hiszen a stratégiák véghezviteléhez öt-tíz-tizenöt éves távlatok szükségesek. Franciaországban ezt a rendőrségi modernizáció törvénybe iktatásával érték el, így a változó politikai hatalom minden esetben életben tartja a stratégiát- mondta a téma szakértője a közigazgatási rádió műsorában.
A professzor hangsúlyozta: egy ilyen hosszú távú tervet a közigazgatással, ezen belül az önkormányzati igazgatással és az igazságügyi reformmal is harmóniába kell hozni. Ha a rendészeti igazgatás nagyon eltávolodott a civil közigazgatástól, akkor vissza kell terelni oda. A rendőrségnek három különböző típusa van, feladatok szerint: bűnügyi rendőrség, karhatalmi rendőrség, és közrendi szolgálatot ellátó rendőrség. Ezek minőségi különbségek, az eltérő funkciókra pedig jelenleg egységes szervezetet erőltetünk. A változás hosszú folyamatára lenne szükség: nem csupán ötletekre, hanem előrelátó, gondos terveke, és azok pontos végrehajtására, a megfelelő szervezeti struktúra eléréséhez.