A GDP 9.5 százalékkal nőtt a második negyedévben, míg a konszenzus 9.1 százalék - 9.3 százalékos bővülésre számított az előző negyedévi 9.7 százalékos adat után. Vagyis a fékezés így is látványos, de mégsem olyan drasztikus, ami némileg enyhítheti a nyomást a kínai gazdasági irányítókon, hogy fokozzák a gazdaság monetáris hűtésére tett erőfeszítéseiket.

Egyes kormányzati elemzések szerint is a tartósan 10 százalék alá eső növekedés kiélezhet szociális feszültségeket az országban, ami aggodalmat okozhat a kínai pártállam vezetői között (főleg, hogy jövőre főtitkárt kell választani a kommunista párt élére). Nagyobb aggodalmat még az infláció okozhat, ami júniusban rekord 6,4 százalékra pörgött, bár elemzők azt várják, hogy az év hátralévő részében innentől csökkenhet az árnyomás. A második negyedéves számok mögött az ipar teljesítményét lehet ismét kiemelni, ahol a kibocsátás növekedési üteme megint 15 százalék fölött alakult, vagyis a kínai ipar továbbra is robusztus ütemben pörög. Wen Jiabao kormányfő ugyanakkor legutóbbi beszédében is azt hangsúlyozta, hogy az árstabilitás megőrzése most a legfőbb cél, ebből joggal lehet arra következtetni, hogy további monetáris szigorításra (pl. kamatemelése) sor fog kerülni a következő hetekben, hónapokban.

Mindenesetre a pozitív kínai GDP változás adhat némi fellélegzést a piacoknak, az euró-krízis közepette. A devizapiacon is lehet hatása a GDP adatnak, ugyanis a legfrissebb statisztikák szerint a robusztus növekedésnek köszönhetően a kínai jegybank csak kisebb mértékben interveniál a jüan piacon (hogy így gyengítse saját devizáját, és erősítse az export szektor versenyképességét). Márpedig a kedvező növekedési adat miatt nem kell akkora mennyiségű jüant dollárra váltani, vagyis enyhülhet a dollárkereslet a világ legnagyobb dollár tartaléka fölött exponáló országban, ami globálisan is tompító hatást jelenthet a dollár erősödéssel szemben-írják az Equilor elemzői.

OrientPress Hírügynökség