A következtetést a World Vision Romania gyermekvédelmi szervezet Miért verjük a gyermekeket című reprezentatív felmérése tartalmazza, amelyet csütörtökön ismertetett a román sajtó.

A tanulmány címében szereplő kérdésre a megkérdezettek további 10 százaléka azt válaszolta, hogy a verést a gyermek provokálja ki, 8 százalék vallásos meggyőződésére hivatkozott, másik 8 százalék mondta azt, hogy nem szeretné, ha kiderülne, hogy veri a gyermekét, 6 százalék elismerte, hogy ok nélkül is megüti a gyermekét, 5 százalék hivatkozott arra, hogy mások is alkalmaznak testi fenyítést, és csak 3 százalék mondta azt, hogy nagyon szégyelli magát, miután bántalmazta gyerekét - sorolta a News.ro portál beszámolója. A válaszadók alig 10 százaléka állította azt, hogy soha nem ütné meg a gyermekét.

"Bár a románok a harmadik legsúlyosabb társadalmi gondnak tekintik a kiskorúak bántalmazását a mélyszegénység és a nevelés minősége után, a megkérdezettek 90 százaléka csak akkor tekinti erőszaknak a testi fenyítést, ha az sebhelyet, véraláfutást hagy a gyermeken testén, vagy ha ok nélkül verik a gyereket" - idézte az Adevarul című lap Daniela Buzduceat, a World Vision Romania igazgatóját.

A szakember úgy értékelte, hogy az utóbbi években javult a román társadalom mentalitása a gyermek elleni erőszak terén, ma már nem annyira általános a "ha a gyermeket nyakon nem vágják, megnyakasodik" típusú mentalitás, de a szülők több mint 80 százaléka továbbra is azon az állásponton van, hogy a "családi szennyest nem kell kiteregetni", háromnegyedük pedig elismeri, hogy őket is verték a szüleik gyermekkorukban.

A felmérés készítői a gyermekek bántalmazásával hozták összefüggésbe, hogy Romániában a tizenévesek az európai átlagnál csaknem másfélszer nagyobb hajlamot mutatnak az öngyilkosságra: míg uniós szinten a 15-19 éves korosztályban 4,6 halálozás jutott 100 ezer lakosra 2014-ben, Romániában 6,3.

A tanulmány készítői a "típusválaszokat" a családon belüli erőszak terén legrosszabbul álló Arges, Teleorman, Iasi, Vaslui, Dolj, Suceava és Maros megye, illetve Bukarest 4-4 kiválasztott családjának meghallgatása alapján dolgozták ki, majd több mint 1200 válaszadó bevonásával, telefonos módszerrel végezték el az országos reprezentatív felmérést.