Négymilliárd forint tűnhetett el a Rácz Fürdő építésére adott állami-banki hitelekből, s eközben közpénz vált magánvagyonná - mondta el csütörtöki sajtótájékoztatóján György István főpolgármester-helyettes. Szerinte sem Budapest, sem a hitelező Magyar Fejlesztési Bank jelenlegi vezetése nem hibáztatható az évek óta húzódó beruházási botrányért - korábban viszont fedezet nélkül adtak hitelt a fürdőre. Az ügyben a KEHI is nyomoz.

György István sajtótájékoztatóját annak szentelte, hogy 'helyre tegye' a Rácz Fürdő körül kialakult félreértéseket és tisztázza a főváros jelenlegi szerepét az ügyben.Utóbbiról lényegében az derült ki, hogy Budapest jelenlegi vezetése semmiben nem felelős a mára kialakult helyzetért - s bár megállapodnának az építkezés befejezéséről, ehhez garanciákra lenne szükségük, hogy a főváros ne veszítsen a további részvétellel.

Közbeszerzés, kiszervezés

A Főpolgármesteri Hivatal három esetben is feljelentést tett a Budapest Gyógyfürdői is Hévizei Zrt. ügyeivel kapcsolatban: 'tudni akartuk, hogy a BGYH fürdőirányítási rendszerére kiírt közbeszerzés során történt - e törvénysértés, hogy mennyire volt szabályos a fürdők üzemeltetésének kiszervezése – illetve, történt-e bűncselekmény a Rácz Fürdő beruházással kapcsolatban', sorolta a kérdéses pontokat György. Az első esetben még nyomoz, a másodikban már vádat emelt az ügyészség. A Rácz Fürdő esetében először megszüntették, majd a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) kérésére újra elindították a nyomozást – ezúttal viszont a Magyar Fejlesztési Bank korábbi hitelezési gyakorlatát vizsgálják a hatóságok - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Rosszul kezdődött

A főpolgármester-helyettes rámutatott, az elsődleges gond az volt, hogy a fürdő építése során közpénzt alakítottak át magánvagyonná, s az előző városvezetés nem a bevitt vagyoni kapacitás szerint, hanem magánberuházóknak kedvezve alakította ki a konstrukciót. 2002-ben, Vajda Pál és Atkári János javaslatára tárgyalt a fővárosi közgyűlés a projektről, s végül megalakították a 3 millió forintos törzstőkével bejegyzett Rácz Nosztalgia Kft.-t; a cég vagyonából 2,25 millió forintot magánszemélyek adtak, 250 ezer forintot pedig a BGYH Zrt. biztosított.

Ez György István szerint már eleve rossz felosztás, hiszen a fürdő későbbi, 10-11 milliárdos összköltségéből így 7,5 milliárd magánzóknak jut, és csak 2,5 milliárd kerül a közvagyonba - annak ellenére, hogy az építkezés túlnyomó részét az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank finanszírozta hiteleivel, ráadásul közpénzből.

Pénzt fedezet nélkül

Az egyenlőtlen eloszlás mellett az ügyletet a többszörös szerződésmódosítás is zavarossá tette: az eredeti megállapodás szerint a Rácz Fürdőt 4,4 milliárd forintos beruházással 2005 -végére kellett volna átadni, ám a szerződést 2010-ig hatszor módosították, s György István szerint mindig a főváros kárára. A végeredmény 11,11 milliárdos befektetés lett, amiből mindössze 2,46 milliárdot állt a magánbefektetői csoport, s a többit az MKB és az MFB, illetve a a Széchenyi terv forrásai fedezeték. A Magyar Fejlesztési Bank mai árfolyammal számolva egymaga 7 milliárd forintnyi hitelt ölt bele a beruházásba – úgy hogy arra semmiféle anyagi fedezet, jelzálog nem volt. A pénzintézet annak ellenére folyósította az összeget, hogy a hitel folyósítása miatt több belső ellenőrzési szerv is tiltakozott, s hogy a magánbefektetői körhöz több, korábban felszámolt gazdasági társaság is köthető - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Hova lett 4 milliárd?

A főváros maga is a végére kívánt járni, mennyit ér valójában a szinte teljesen felújított Rácz Fürdő: 'független értékbecslőt fogadtunk, amelyik 7,6 milliárd forintra értékelte a komplexumot - szemben a Rácz Nosztalgia Kft. 11,6 milliárd forintos becslésével. Ha a mi adataink jók, akkor a Rácz Fürdő beruházásából 4 milliárd nyom nélkül eltűnt, s ez a hűtlen kezelés gyanúját is felvetheti' - vélte György István, aki egyúttal hangsúlyozta: a felmerülő problémák ellenére azt szeretnék, ha a fürdő mihamarabb megnyílna, s tovább tárgyalnak erről az MFB-vel.

A folytatásnak azonban két akadálya is lehet: egyrészt, a főváros csak olyan biztosítékkal járulna hozzá a Rácz Nosztalgia Kft. földhasználati jogának bejegyzéséhez, ha a fejlesztési bank eláll a bármikor bevethető csődeljárás lehetőségéről; ha utóbbira sor kerülne, Budapest mindent bukna, az anyagi támogatástól kezdve az 1,2 milliárdos értékű (a társaságnak korábban ingyen biztosított) telkekig. Másrészt, egyelőre üzemeltetőt sem találnak a kétes kimenetelű projekt fenntartásához - az eddig megismert tervek pedig nem garantálják, hogy a fürdő akár 2023-ig is törleszteni tudná hiteleit.

Majd jövőre

György István az OrientPressnek elmondta, becsléseik szerint 2013 első negyedévére derülhet ki, hogy az érdekeltek milyen irányba lépjenek tovább a fürdő ügyében. 'A legoptimistább elképzelés, hogy jövő év végére átadhatjuk a Rácz Fürdőt' - mondta a főpolgármester-helyettes. Kérdésünkre megerősítette: bár a fürdő a mellette felépített hotelhez tartozik, azt majd az utcáról érkező látogatók is használhatják.