az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke szerdán Budapesten, a szervezet XLIII. közgyűlésén. Az elnök szerint a világgazdaság átrendeződése új korszakot hozott el, amelyben a kisvállalkozások csak alkalmazkodással, generációs együttműködéssel és technológiai fejlődéssel maradhatnak versenyképesek.

Németh László beszédében kiemelte: az IPOSZ az elmúlt évtizedekben a hazai mikro- és kisvállalkozások legfontosabb érdekképviseleti szervezetévé vált, történelmi múltú területi és szakmai ipartestületeinek köszönhetően elismertségre tett szert Európa-szerte. Mint fogalmazott, az IPOSZ egyfajta gazdasági híd a magyar kkv-szektor és más országok gazdasági szervezetei között.

Az elnök úgy véli, a globalizáció, a háborúk, a migráció, valamint a mesterséges intelligencia és a digitalizáció előretörése alapjaiban változtatta meg a világgazdaságot és az európai munkaerőpiacot. Az új világrendben a kisipar olyan kihívásokkal néz szembe, mint a tőkehiány, a szakképzett munkaerő hiánya és a megnövekedett adminisztrációs terhek. Hangsúlyozta: a magyar mikrovállalkozások jelenleg nem kapnak olyan mértékű támogatást, mint amekkora szerepük van a foglalkoztatásban és a GDP előállításában.

„A helyi foglalkoztatás és a vidék népességmegtartó ereje elképzelhetetlen erős, helyben működő kisvállalkozások nélkül. Az ipartestületek alkalmasak arra, hogy javítsák a saját térségük vállalkozói környezetét – mondta Németh László. – Egy ipartestületi tagság etikai garanciát kell hogy jelentsen a lakosság számára a lelkiismeretes, jó minőségű munkák elvégzésére.”

A szervezet célja, hogy a társadalmi párbeszéd rendszerében a szolgáltatási szektorra is nagyobb figyelem irányuljon. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az IPOSZ az egyetlen magyar tagszervezet az SMEunited nevű európai kkv-szövetségben, amely az EU társadalmi párbeszédében is hivatalos szereplőként képviseli a mikrovállalkozások érdekeit.

A közgyűlésen részt vett Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke is, aki részletes makrogazdasági áttekintést nyújtott, valamint ismertette a kormány kisvállalkozásokat érintő gazdaságpolitikai lépéseit. Elmondta: a foglalkoztatottság rekordszinten van, a munkanélküliség uniós szinten is alacsony. A kormány számos intézkedést tett az infláció letörésére, például a kereskedelmi árrések csökkentésével. Kiemelte a Széchenyi Kártya Program, a Demján Sándor Tőkeprogram és az „1+1” beruházás-élénkítő program jelentőségét, amelyek több ezer kisvállalkozás számára biztosítottak támogatást.

Az IPOSZ-elnök szerint a digitalizációs átállás és a generációváltás párhuzamosan zajlik, ez pedig új típusú együttműködést kíván a fiatalabb vállalkozók és az idősebb, tapasztalt mesterek között. „A mai fiatalokat nem a kényszer viszi a vállalkozói létformába, mint a 90-es években, de a digitalizáció miatt elveszhetnek azok az emberi kapcsolatok, amelyek korábban segítették a beilleszkedést. Új hidakat kell építenünk egymás között – hangsúlyozta. – Csak azok az érdekek tudnak érvényesülni, ahol szövetkeznek, ahol összefognak.”

A közgyűlésen díjakat is átadtak. IPOSZ Díjat kapott többek között Suba Ferenc Pálné (Mezőkövesd), Molnár Alajos (Sopron), Nagy György (Kapuvár) és Kulich János (Békés). A Magyar Kézművességért Díj Arany fokozatát Balogh Mihályné (Kapuvár), ezüst fokozatát Fischerné Farkas Irén (Sándorfalva) vehette át. Az Ifjú Kézművesek Díját Jenei Dávid (Sándorfalva) kapta, míg a 40 éves kisipari munkásság elismeréseként Kalla Pál (Jászberény) részesült kitüntető oklevélben.

A közgyűlés a szövetség éves beszámolójának elfogadásával, valamint a következő időszak célkitűzéseinek meghatározásával folytatódott.

Németh László zárásként arra buzdította a tagságot: „Tegyük a dolgunkat! Haladjunk egy olyan jövő felé, amelyet ma még nem ismerünk teljesen, de összefogással a változásokat a magunk javára fordíthatjuk.”

Budapest, 2025. május 28.